"Lehallgatásbiztos" termekben tanulnak majd a kecskeméti egyetem új képzésének hallgatói
Ősszel indul a fegyvertervező mérnök szakirány kecskeméti Neumann János Egyetemen. Az új képzésre gépészmérnök szakosok jelentkezhetnek majd.
Ősszel indul a fegyvertervező mérnök szakirány kecskeméti Neumann János Egyetemen. Az új képzésre gépészmérnök szakosok jelentkezhetnek majd.
Gépészmérnöki szakra készültök, de nem tudjátok, pontosan hogyan is néz ki a képzés, mit tanultok majd, és milyen tudást szerezhettek meg a félévek alatt? Most választ kaphattok a kérdéseitekre.
Elindult a gépészmérnökképzés a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában (SEK). A nyolcvan elsőéves gépészmérnök-hallgató közül ötvenöten duális képzésben folytatják felsőoktatási tanulmányaikat, vagyis képzési idejük felét velük hallgatói munkaszerződést kötött nagyvállalatoknál töltik.
Közel kétéves előkészítő munka után gépészmérnökképzés indul szeptembertől a somogyi megyeszékhelyen a Kaposvári Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) és vállalkozások együttműködésével.
Kétszáztizenkilencen jelezték a megadott határidőig regisztrációjukkal, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem idén ősszel induló gépészmérnöki karán duális formában szeretnék folytatni tanulmányaikat, a meghirdetett ötven helyre négy és félszeres a túljelentkezés - mondta Németh István, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki karának dékánhelyettese.
Az idei évben legnépszerűbb szakok között két műszaki képzés szerepel: a villamosmérnök és a gépészmérnök szakok. Az oktatási tárca júniusi döntése pedig - miszerint jövőre a legtöbb hallgató a műszaki felsőoktatásban tanulhat államilag finanszírozottként - önmagáért beszél. De mire jó egy műszaki diploma? Mit kezdhetünk vele? A 2008-as felvételi ponthatárok kihirdetése után, éjszaka beszélgettünk Papp Lászlóval, a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének elnökével.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.